Friss hírek : Szenzációs felfedezés a borneói ködfoltos párducról
Szenzációs felfedezés a borneói ködfoltos párducról
National Geographic 2007.03.23. 21:11
Amerikai tudósok szerint a Borneó és Szumátra szigetén élő ködfoltos párduc egy eddig nem ismert, új nagymacska fajhoz tartozik. A titokzatos őserdei állatról korábban azt gondolták, hogy ugyannak a fajnak a képviselője, mint a Délkelet-Ázsiában élő szárazföldi ködfoltos párduc.
A hír néhány héttel azután jelent meg, hogy a WWF tanulmányában bemutatta, az
elmúlt évben a tudósok Borneón 52 új állat- és növényfajt azonosítottak. A
nemzetközi természetvédelmi szervezet kiáll amellett, hogy ezek az ismétlődő
felfedezések is azt mutatják, óriási jelentősége van a vadon élő fajok és
élőhelyük védelmének Borneón, a Föld harmadik legnagyobb szigetén.
Mennyire különbözik egymástól a két párducfaj? Az
amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (US National Cancer Institute) kutatói
szerint a borneói és a kontinensen élő ködfoltos párduc egyedei között éppen
olyan mértékűek a különbségek, mint más nagymacskák, például az oroszlán, a
tigris, a leopárd, a jaguár és a hópárduc között. Úgy becsülik, hogy a borneói
ködfoltos párduc állomány valószínűleg 1,4 millió évvel ezelőtt vált el a
szárazfölditől.
Mit mond a genetikai vizsgálat? "A genetikai kutatások
eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a borneói ködfoltos párducot önálló
fajként kell kezelni," mondta Dr Stephen O'Brien, a Nemzeti Rákkutató Intézet
kutatólaboratóriumának vezetője. "A DNS teszt közel 40 különbséget mutatott a
két faj között. A genetikai tanulmány eredményeit további kutatások is
alátámasztják, amelyek a ködfoltos párduc változatait vizsgálják, ezeket a
múzeumokban tartott szőrmék mintázatára és színezetére alapozzák.
Melyek
a két faj között a szemmel látható különbségek? A szárazföldi ködfoltos
párducnak (Neofelis nebulosa) nagy felhőszerű foltjai vannak, gyakran
halvány mintázattal, bundája színe világos-sárgásbarnába hajló, hátukon
részleges dupla csík fut. Ezzel szemben, mint ahogy a képeken is látható, a
borneói ködfoltos párduc (Neofelis diardi) bundája sötét, szürkésbarna
árnyalatú, mintázatában sok határozott körvonalú folt és pötty található, hátán
dupla csík fut végig.
"Az a tény, hogy Borneó csúcsragadozója különálló
fajhoz tartozik, nyomatékosítja a februárban Brunei, Indonézia és Malajzia által
aláírt, háromoldalú Borneó Szíve nyilatkozat jelentőségét" - mondta Márkus
Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.
A ködfoltos párduc Borneó legnagyobb ragadozója. Arról
híres, hogy a nagymacskák között, a testméretéhez viszonyítva neki van a
leghosszabb szemfoga. Borneón a becslések szerint összesen 5000-11000 egyed
élhet, Szumátrán ez a szám 3000-7000 közé tehető. A legnagyobb veszély, amivel a
ködfoltos párducoknak szembe kell nézniük, otthonuk elpusztulása. Az utolsó nagy
kiterjedésű élőhelyük éppen a nemzetközi természetvédelmi megállapodás tárgya,
Borneó Szíve, a 22 000 000 hektáros hegyvidéki trópusi esőerdő.
A
ködfoltos párducot 1821-ben írta le először a brit természettudós Edward
Griffith. A faj élőhelye Borneó legerdősebb területein található, a tengerparti
részektől egészen a hegyvidékig. Általában kerülik a nyílt terepet kevés fával,
és nagyon érzékenyek az emberi zavarásra.
A borneói ködfoltos párduc
táplálékát majmok, jávai kancsil, muntják szarvas, fiatal szakállas malacok és
szambár szarvas alkotják, amiket becserkész a földön vagy a faágakról ugrik
rájuk. Esetenként madarakat és hüllőket is eszik.